XV. Országos Képzéshétvége

Közzététel dátuma: 2018. máj 18.
Kategória: Rendezvények
XV. Országos Képzéshétvége

2018. május 11 és 13 között került megszervezésre Domokos Ferenc, a MAKOSZ elnökségi tagjának vezetésével a 15. Országos képzéshétvége Gyergyószentmiklóson, Hargita megyében, a Salamon Ernő Elméleti Líceumban, melynek fő témája az érdekképviselet volt.

Péntek délután folyamán megérkeztek a diákok az ország 8 megyéjéből, majd közös játékok alatt ismerkedhettek. Az este folyamán a résztvevők az oxfordi vita makoszosított változatának keretein belül társadalmi kérdésekről fejthették ki a véleményeiket, prezentálhatták pro és kontra érveiket.

A szombati napon a tanulók sokat fejlődhettek és tömérdek tapasztalatot gyűjthettek.

Az első blokk képzései során nagy mértékű mentális jelenlétre volt szüksége a diákoknak, hisz a döntéselméletről tanulhattak Bukur Tamástól, a MAKOSZ elnökétől, továbbá a szervezeti kommunkáció alapjai voltak elsajátíthatóak Forró Gyöngyvértől, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) sajtótanácsosától.

Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke tartott plénum előadást az érdekképviseletről a blokkok között.

A második blokk bemutatói interaktívan vezették bele a résztvevőket a media buying, a nyilvános megjelés és a játékelmélet fortélyaiba. A médiával való jó kapcsolat ápolásának fontosságát ugyancsak Forró Gyöngyvér ismertette, ám a publikum előtti megjelenés praktikáit Bagaméri Noémi, az Erdély TV műsörvezetője és az RMDSZ nőszervezetének alelnöke vázolta fel. A játékelmélet mélységeit Bukur Tamás mutatta be a diákoknak.

A szombat délutáni program workshop volt. Hat csapat magyarázkodhatott egy diákszervezti tábori kihágás miatt, kérvényezhették a jóvátevő-karitatív program megszervezési lehetőségét és érvelhettek –tárgyalási tervet készítve - a diáktanácsok jelenlétének fontossága mellett. Vagyis fel kellett használniuk a délelőtti képzések folyamán tanultakat.

Az esti program a workshopok bemutatása, megbeszélése és kiértékelése volt, melyet utolsó programként egy közös Teddy Quenn koncerten való bulizás követett.


Interjúk képzőinkel

“Azt mondták, hogy nagyszájú vagyok...”

Forró Gyöngyvér lassan több mint 10 éve foglalkozik kommunikációval. Eleinte a médiában rádiósként, tévésként és újságíróként dolgozott. Később pedig közéleti szereplők, politikusok mellett tevékenykedett, általában sajtóval való kapcsolattartás, kommunikáció volt az ő területe. Néhány hónapja at RMDSZ ügyvezető elnökségén dolgozik, sajtóval való kapcsolattartásért felel. Jelenleg olyan személyeknek is tartanak képzéseket, akik nem részei a politikának és próbálják kiterjeszteni több irányba, többek közt a diáktanácsosok irányába is.

Hogyan kerültél jelenlegi pályádra?

Nagyon vicces, mert pont itt a kolléganőiddel, más MAKOSZ-os fiatalokkal beszéltük ezt, hogy én művészeti iskolát végeztem és 12 évig zeneiskolába jártam. De valahogy mindig benne volt a pakliban, hogy én kommunikációval fogok foglalkozni. Azt mondták, hogy nagyszájú vagyok, mindig elérem amit akarok és sokat tudok beszélni, tehát úgy látszott, hogy ez lesz az irány. Véletlenül lettem rádiós, mint nagyjából mindenki. Aztán rádiótól tévéhez, tévétől újsághoz és újságtól másfele haladtam ezen a pályán.

Említetted a doorstep fogalmát, röviden elmondanád, hogy ez mi az? Kerültél-e már ilyen helyzetbe?

A doorstep, ugye egy angol kifejezés és tulajdonképpen küszöböt jelent, azt a helyzetet amikor, a sajtó, az újságírók rágják egy politikus küszöbét. Itt nem annyira elterjedt, külföldön, Amerikában láthatunk ilyent leggyakrabban, de ez nagyobb országokban is fellelhető, nálunk is, nagyobb városokban. Általában ezek válság helyzetekhez kötődnek, tehát akkor rágja a sajtó egy politikus küszöbét, hogyha történt valami amiben az a politikus illetékes és meg kell szóllalnia minél hamarabb.

A mindennapi életben, a munkahelyen rengeteg embert értint a lámpaláz, köztük tégedet is. Milyen tippeket adnál ezzel kapcsolatosan?

Igen, azt hiszem, hogy a nyílvános szereplés nem kivitelezhető lámpaláz nélkül. Nyílván az évek és a rutin elhozza majd azt a tapasztalatot ami segít abban, hogy ezt lekűzd. Én mindenkinek azt szoktam ajánlani, hogy vegyen mély lélegzeteket, igyon néhány korty sima vizet, ne buborékosat mert tudjuk ha a buborék lemegy fel is fog jönni, vagy valahol annak távoznia kell a szervezetből, illetve gondoljon pozitív dolgokra, arra, hogy ő ezt megtudja csinálni, ő erre fel van készülve és képes rá. Természetesen ehhez hozzá tartozik  az, hogy valaki felkészül egy nyílvános szereplésre. Amit pedig hölgyeknek szoktam ajánlani és szeretettel ajánlom a MAKOSZ-os lányoknak is, hogy akár csak egy kicsit magassarkúcipőt is hogyha fölvesz teljesen megváltoztatja a tartását. Valahogy kihúzza magát, egyenesebben áll az emberek előtt, magabiztosabbnak tűnik és magabiztosabbnak is érzi magát.


"Gyakorlás, gyakorlás, gyakorlás, gyakorlás, gyakorlás"

Bagaméri Noémi a Bábes Bolyai Tudományegyetem kommunikáció szakán végezte alapképzését és a mesterit is. Jelenleg az Erdélyi Magyar Televizió Panoráma című músorának a szerkesztő-műsorvezetője. Emellett pedig  a Nők Elleni Erőszak Elleni Mozgalom, a NEEEM kampánynak a kordinátora, amely az RMDSZ nőszervezetének projektje. Ezek mellett nagyon szeret apróságoknak örülni.

Előadásodban a nyílvános megjelenésről beszéltél, miért szükséges erre nagy hangsúlyt fektetni?

Azért fontos nagy hangsúlyt fektetni a nyílvános megjelenésre, mert ha megnézzük azt, hogyan oszlik el a figyelem, mi az amire figyel egy közönség, az akkor 7% a tartalom, 38% a vokális és 55% az a vizuális rész. 55%-ban a vizualitás az ami meghatároz minket. Azért fektettem nagy hangsúlyt az első benyomásra az előadásomon belül, mert az az ami 15 másodperc alatt kialakul és nagyon nehéz megváltoztatni. Tehát ezeket leszűrjük, megállapítjuk: vannak olyan szempontok ami alapján kialakítjuk az első benyomást és nagyon befolyásolja, hogy mennyire tudunk figyelni egy előadóra, mennyire szimpatikus egy beszélő. Azért tartom esszenciálisnak ezt a témát mert így tudunk elsőként kommunikálni magunkról, úgy verbálisan mint nonverbálisan.

Amikor egy személy kiáll a közönség elé beszédet tartani, mik a leggyakoribb hibák amiket elkövet vagy elkövethet?

Amikor valaki egy közönség elé kiáll, akkor természetesen ami a legnehezebb az a lámpaláznak a lekűzdése. Ez okozza a legnagyobb problémát és gyakran látjuk nem tudják mit tegyenek a kezükkel, emiatt furcsa cselekedeteket iktatnak az előadásmódjukba vagy egyáltalán abba, ahogy egy beszédet mondanak, például az írószert kattogtatják, csapkodják a kezüket vagy pattogtatják az ujjaikat. Ez nagyon zavaró tud lenni és ugyanúgy a gyakori lépkedés, bicegés, billegés egyik lábról a másikra. Ezek mellett nagyon sokan nem tudják megtartani a szemkontaktust, pedig az nagyon nagyon fontos, hogy valakinek a szemébe nézzünk, ahhoz hogy át tudjunk adni egy üzenetet. A nonverbális részen túl: a kéz, láb gesztusok amiket el tudunk rontani , az öltözködés az ami árthat az első benyomásnak. Például  ha nem helyhez illően öltözünk, nem követjük esetleg a protokol előírásokat, nem megfelelő a frizuránk vagy túl sok sminket használunk.

Milyen tulajdonságokkal kell rendelkezzen egy személy, hogy a médiában tudjon tevékenykedni?

A média világa nagyon változatos munkát és egy olyan személyiséget igényel aki fel van készülve a spontán helyzetekre, akinek tág a látóköre, kreatív, mert egy témát ki tud úgy bontani, hogy érdekes legyen ,akkor is hogyha például egy felkapott téma és még három másik újság, tévé vagy rádió ugyanazt feldolgozza. Kell legyen benne egyediség, kíváncsiság és kitartás. Ezek mind alapvető szükségletek. Szorgosnak is kell lenni és nagyon jól kell tudni menedzselni az egész programodat, ahhoz, hogy el tudj jutni egy forgatásra és azt meg tud szerkeszteni időben. A határidők betartása is életfontosságú. Ezek mellett a motiváltság és a kihívási vágy sem maradhat el.

Szerinted a MAKOSZ rendezvények keretén belül a diákok szert tudnak tenni ezekre a készségekre?

Igen, úgy gondolom a MAKOSZ képzések, úgy az OKH (Országos Képzéshétvége), mint a DÖKSZAB (Diákönkormányzati Szabadegyetem), KÖDAK(Közéleti Diákakadémia) nagyon jó szakmai felkészültséget tud adni, mivel rengeteg komminikációs képzés van. Ezek keretén belül megkaphatják, az elméleti felkészítést, viszont csak gyakorlattal tudják életbe ültetni. Nem elég az, hogy itt elméletben megtanuljuk mit fontos betartani, amikor nyílvános szereplőként megjelenünk és melyek azok a szempontok amiket fontos figyelembe venni ahhoz, hogy egy pozitív első benyomást keltsünk. Például hogyan kell  beszédhibákat kijavítani, hogyan kell a közönség elé kiállni vagy hogyan kell  lekűzdeni az izgulást. Nagyon jó ha ezeket mind megtanuljuk elméletben, de valódi sikert csak gyakorlással tudnuk elérni, mert ez a legfontosabb.


Mi miatt választódott ez a téma a képzéshétvégére?

Nos, ezt a témát én javasoltam, és a többiek egyetértettek vele, mert ezzel valami újdonságot tudtunk bevinni ennek a rendezvénynek a szakmai részébe, és persze az érdekképviselet sokoldalú megközelítését is lehetővé teszi.

Eddigi programban miért nem volt jelen a döntéselmélet témaköre?

Ez a téma szerintem a MAKOSZ-osok által eddig eléggé kis mértékben ismert téma volt, mivel ez általában egy egyetemi tananyag része, és eddig még senki nem próbálta meg a középiskolásokat, DT-seket is kissé bevezetni a témába.

Miért fontos a MAKOSZ-osoknak ismerniük a témát és hogyan használhatják fel?

Azért fontos, hogy halljanak a MAKOSZ-osok is erről, mert a DT-s munka során általában az az embert próbáló munka, amit végzünk, csak folyik, ritkán tudatosítjuk magunkban a folyamatok működését. Ha a döntési folyamatok (a játékelmélet segítségével) vagy a tárgyalási, esetleg versenyhelyzetek vizsgálatát, elemzését egzakttá tudjuk tenni, akkor nagyobb eséllyel tudunk tudatosan dönteni, irányítani a szervezet munkáját.

Az előadás mely része tűnt a legérdekesebbnek a résztvevőknek?

Szerintem a képzés második része tetszett a legjobban a résztvevőknek, az a rész, amikor kicsit elrugaszkodtunk a döntéselmélettől és a játékelméletről beszéltünk. Ez interaktívabb volt, mert játékok formájában ki is próbáltuk, amit elméletben láttunk. A konkrét döntéselméleti rész talán néhány résztvevőnek kicsit ijesztő lehetett, mert talán túlságosan hasonlított egy iskolai matekórára.

Miért érzed magadénak a döntéselmélet témáját? Te hogyan használod fel az életedben?

Azért, mert racionális embernek tartom magamat, és a világ mindenféle történését szeretem konkrétan, számokkal leírni ha lehet. Bosszantott is, hogy az iskolai matek erre nem tanított meg, viszont amikor az egyetemen tanították ezt és ehhez hasonló dolgokat, akkor megláttam benne az izgalmat. A személyes életemben, természetesen nem számolom ki minden döntés esetén a maximális hasznosságot, de a döntési folyamatban azért segít a gondolatmenet megértése.

Szólj hozzá te is!