- A jövő tandeme
Nap: 2010. március 20.
-
Hosszú az út Váradig
A következő grafikon abrázolja , hogy a lelkes médiások hány perc alatt érték el a célpontot (Nagyváradot).
Az út mindenkinek más élményt nyújtott, volt aki órákig ücsörgött az állomáson, volt aki öregnénik hittérítő szövegét kellet végighalgassa, olyan is volt aki egy apró kis mikrobuszban próbált oxigénhez jutni és kibírni a román kultúrzenét(a mánélét), és ne feledkezzünk meg a kitartó váradiakról akik kemény 10 perces trolizást kellett túléljenek.
Utazás poll Szöveg: Nomi
Grafika: Nándy
-
Cikk egy újságíróról- az elemző elemzése
Cikk egy újságíróról- az elemző elemzése
„Nagy száj nélkül nincs médiás”
ez a gondolat fogalmazódott meg elsőként a magyar diákok számára megrendezett, országos szintű Diákmédia Konferencián.
Nyolc és fél óra utazás után nem az volt a legfőbb vágyam, hogy egy majdnem két órás előadást végighallgassak, csak ültem a székben és vártam, hogy történjen valami. Történt is. Megjelent egy alak, azt mondta, hogy Kiss Olivérnek hívják, hogy régen metálos volt, a kolozsvári „Szabadság” napilap munkatársa, és, ha nemszólunk hozzá a témához, akkor elmegy sörözni.
Érdekes megjelenésével, humoros, irónikus beszédmódjával felkeltette érdeklődésünket, mindenki rá figyelt. Sztorijaival kihozta belőlem azt, hogy képes voltam két órán át figyelni. Megnyerte magának a hallgatóságot, ez már az előadás elején kiderült. Azalatt a rövid idő alatt, amíg nem beszélt, csak ennyit hallottam innen-onnan: „Te ez a csávó tud valamit”.
Tudott is valamit, amit mostmár mi is meg akarunk tanulni tőle: hogyan lehet az újságírói pálya csúcsára jutni. Megjelenésével, viselkedésével azt a hatást keltette, hogy ő mindent tud, amit egy újságírónak tudnia kell. Végre találkoztunk egy olyan előadóval, aki nem a száraz elméletet adja le.
Eltelt az előadás anélkül, hogy vártam volna a végét.
Soha nem hallottam Kiss Olivér újságíróról, de neki köszönhetően rájöttem, hogy én tényleg újságíró akarok lenni.Csoki
-
Eltűnt a bűz, vagy csak belemerültünk a munkába?
Ő nem a mi döglött patkányunk… Tettük fel a kérdést az előadásról visszatérve. Blogunk beindításakor még írtózatosan büdös, döglött patkány szagban kellett dolgoznunk.
Ez egyre inkább csökken, bár rivális munkatársaink látogatásai során, mégis inkább arra kell következtetnünk, hogy nem a bűz szünt meg, csak mi melegedtünk bele nagyon a munkába.
Tamás
-
Megszületett a Médialecsó Logója!
Médíalecsó logó Nem sokkal az újság megjelenése után megszületett logó is, ebben felismerhetjük a blogg nevét és mottóját, ugyanakkor a bloggirás elhanyagolhatatlan kellékeit, a pennát , fényképezőgépet, a videokamerát és a mikrofont.
Szöveg és logó: Nándy
-
Ne menj fának…
Járj nyitott szemmel!
Simon Judit előadása
17:04 – Elkezdődik az előadás, nem engedélyezi a fényképezést.
17:07 – Felhívja a figyelmet az online média lehetőségeire.
17:10 – A lap számára a profilja határozza meg egyéniségét.
17:14 – Mi számít hírnek, miről érdemes tudósítani? Hétköznapi példákkal él.
17:17 – A normalitást nem lehet megírni. Fontos a rendkivüli dolgokat elkapni.
17:20 – „Ha jól működik a szerkesztőség, megvan a kompromisszum.”
17:23 -Megtudjuk, hogy képtelenség több területen is „otthon” lenni. Bizonyos tények lényegesen több érdeklődést tudnak felkelteni.
17:26 -Az előadó szerint „A szakosodást mindig saját maga dönti el. Az újságíró mindig naprakész kell legyen.”
17:28- Észreveszi, hogy online módon is elérhetővé tesszük az előadást, majd kérdéseinket fogadja.
17:30- Az elvek felől érdeklődnek médiásaink, s válaszóban erősíti az egyik alapelvet: „Hazudni nem szabad.”
17:32 – „Ne kötelezzük el magunkat, ne csináljuk a politikát, hanem tükrözd” hallhatjuk az előadót.
17:35 – „Az újságíró megmutatja, hogy mi történik, nem pedig végrehajtja.” tudhatjuk meg, viszont felhívja a figyelmet, hogy „a reklámok tartják el a lapokat”. A sajtó nincs korlátozva, az újságíró személyes szabadsága, hogy melyik újsághoz szerződtetik.
17:38 – Simon Judit bővebben fejti ki egy lap értékrendjét.
17:40- Ugyebár „hazudni nem szabad”, mennyire tartják ezt be a lapok a sport terén? Szerinte az újságok csak „színeznek, csúsztatnak.”
17:44 – A mai napon másodjára kerül fel a főszerkesztő döntésjoga, hogy mi is kerüljön az újságba, címlapra. „A főszerkesztő élet és halál ura, ő mondja a végleges Áment.”
17:45 – Érdeklődik, hogy ki és miért akar újságírói pályára lépni.
17:51 – Felmerül a kérdés, hogy mi számít reklámnak vagy megvesztegetésnek. Ha ő nem írj a meg a leleplezést, akkor más újságnak adja át a negatív anyagokat.
17:52 – Konklúzióként levonta, hogy ” A világ rendjét nem tudjuk felborítani, de tudunk javítani rajta. A média a világ második legszebb szakmája, az első a szinészet.”
17:53 – Nagy taps.
Nomi, Zsófi,Lajcsi
-
Merj írni, véleményt formálni! EZ A DOLGOD! (élő közvetítés)
Merj írni, véleményt formálni. Ez a dolgod.
Dénes László
15:33 – Kezdődik az előadás, Dénes László szeretettel üdvözli az elvtársakat.
15:36 – Ismét számolunk kettőig.
15:37 – Bemutatkozik, megtudjuk, hogy az Erdélyi Napló című lapnál formált véleményt, most Reggeli újságnál.
15:39 – A vélemény visszafogott kifejezéséről beszél.
15:43 – Az újságírás szent szabálya, hogy hazudni nem szabad. „A hír szent, a vélemény szabad.” Állítását hétköznapi példákkal támasztja alá.
15:45 – Kiderül, hogy a véleménykifejezésnél hazudni szabad, mindent le szabad írni, minden vélemény mögött kell legyen egy tényállás is, illetve a kellő dokumentálás szükségessége.
15:53 – Ajánlott kiskapuk használata, kell a megfelelő csomagolásban „ajándékozni”.
15:55 – Ha véleményt írunk, vállalnunk is kelll(ellenszenves a névtelen kommentátorok iránt).
16:01 – A civil kurázsi működik – kőtödjön véleményünkhöz, álljunk ki mellette.
16:09 – Egy kedves betelefonáló játékosunk is véleményt formál.
16:11 – Véleményünk kinyílvánításánál osztozzunk másokkal.
16:13 – Vitatjuk a rossz véleményeink iránti felelőségeket, annak helyreállítását. Ismét a kiskapuk példájával él.
16:17 – Kérdéseinket fogadja.
16:18 – A főszerkesztő szava szent, ő dönti el, hogy mi kerül be, s meg kell védje alkalmazottjainak véleményét.
16:26 – A megfelelő dokumentálás fontosságát hangoztatja.
16:29 – Megköszönjük az előadást, s kép készítésére kér fel minket.
Zsófi, Lajcsi
-
Előadás a PR-ről és a boszorkányokról. WHAT? (élő közvetítés)
Szabó-Györke Zsombor tart előadást a PR-ról
12:46 – Kezdődik az előadás
12:48 – Barátkozuzunk a „No Signal” felirattal.
12:51 – Megtudjuk,hogy a szervezők tudnak kettőig számolni.
12:52 – Médiások kezdőőődik….kezdődik.
12.:53 – Másfél órás előadás, fáraó – médiával induló sztori.
12:56 – Egy kis PR történelem…
12:57 – A modern PR születése(1906) két pofátlan kéréssel.
13:00 – „A PR egy szervezet kommunikációjának a szervezése.”
13:01 – A PR bizalom, megértés, hirnév, jószándék kulcsszavakkal
13:03 – Vedd meg a sajtomat, vedd meg a papucsom mottókkal él az előadó.
13:04 – „A technika ördöge” fejlődik és eljutunk a reklámhoz, „nagyszerű szerető vagyok” Szabó -Györke Zsombor nagy vallomása …..
13:06 – Sajtókapcsolatok alcím alatt folytatódik, a munkafolyamat felépítése valamint kiderül, hogy az aktuális helyzetekről célokra térünk. Jöhetnek a taktikák.
13: 11- Az okosok szerint 4 nagy célcsoport létezik: fogyasztó, munkatársak, állampolgárok és tőke.
13:13- PR vs. Amerikai mosópor. Zsombor szerint az ATL a „nagyok játéka”, bővebb információkat kapunk az eszközhasználatról.
13: 16 – Robban az internet….nincs jobb eszköz a szóbeszédnél.
13:17 – Gerilla marketing …mentsd a bőröd, ne próbáljuk agyontömni anyagainkat, hagyjuk lazábbra, újjítsunk. nincs határ a gerilla marketingben.
13:20 – Pörög az előadás, Harley Dávid Magyarországon.
Az előadás vége felé a virus reklámokról beszélt nekünk:
[youtube=http://www.youtube.com/watch?v=XQcVllWpwGs&hl=en_US&fs=1&]
[youtube=http://www.youtube.com/watch?v=iYhCn0jf46U&hl=en_US&fs=1&]
[youtube=http://www.youtube.com/watch?v=2p2qKK49pFM&hl=en_US&fs=1&]
[youtube=http://www.youtube.com/watch?v=7-kSZsvBY-A&hl=en_US&fs=1&][youtube=http://www.youtube.com/watch?v=Wy52yueBX_s&hl=en_US&fs=1&]
[polldaddy poll=2929203]
Stefi, Timi, Zsófi, Lajcsi
Poll:Nándy
-
Lecsó divat
Várad utcáin sétálgatva szokatlan ruhadarabra találtunk. A próbababán virító cuccot lefotóztuk és ezt követően az emberek véleményére voltunk kiváncsiak.
Lemezbe burkolózva „Viselnéd-e?”-ezzel a kérdéssel jártuk be Nagyvárad sétáló utcáját.
10-12 éves korosztály: „Nem igazán, de egy álarcosbálra felvenném.”
14-16 éves korosztály: „Nem érzem magam a kifutón, szóval semmi esetre nem viselném.”
18-19 éves korosztály: „Esetleg az ablakomban függönyként.”
21-23 éves korosztály: „Igen, hordható nadrággal és diszkóba is alkalmas.”
26-27 éves korosztály: „A ruhadarab nem tetszik de a kultúra és a tánc nagyon vonz.”
30-35 éves korosztály: „Véleményem szerint kicsit kihívó.”
Mint ahogy észrevettük a vélemények korosztályonként változtak.
Nos, ízlések és pofonok .
Nomi és Réka
