Valahol Besztercén, egy melegebb márciusi napon, azaz 1-én, kezdetét vette a Szórványtalálkozó, melynek főszervezője idén Somodi Henrietta-Kitti volt. Első este szerencsésen megérkezett mindenki, ki később… ki pedig hamarabb… Egy szokásos regisztrációval kezdtünk, melyet egy finom vacsora követett. Végül este kilenckor kezdetét vette az igazi szórakozás, ugyanis a Besztercei Magyar Diáktanács (BMDT) készült a résztvevőknek izgalmas és frappáns ismerkedős játékokkal. A végére még a médiás csapat is megirigyelte a játékban résztvevőket, így ők is csatlakoztak pár feladathoz. Persze ez nem mindenkinek tetszett, mert hát szerencsénkre a bentlakás épületén egy csapat röplabdással osztoztunk, akiknek szombaton és vasárnap is rendkívülien fontos meccsük volt. Habár a mi bevallásunk szerint olyan nesztelenül jártunk el, ahogyan csak lehetett (leszámítva az ajtócsapkodásokat, na meg az alapvető, többé-kevésbé hangosnak nevezhető beszélgetéseinket, és akkor már meg sem említeném hogyan is ordítottuk a kedvenc színünket, tantárgyunkat vagy épp zenénket néhány adandó ismerkedős játéknál), valahogy a kapus bácsik és az edzők mégsem bírtak minket… A békés és zökkenőmentes este után mi is nyugovóra tértünk, hogy lélekben felkészüljünk a röpisek meccsére, na meg a ránk váró képzésekre.
A napot egy finom dzsemes vagy éppen szalámis kenyérrel indítottuk, majd kezdődhetett is egy kis hangulat hozó játék a komolyabb hangvételű képzések előtt. Nyertünk egy kis szabadidőt, mivel egy igen csak fontos szerepet játszó hosszabbítóra kellett várnunk, ami valószínűleg messziről érkezhetett, azonban őt elfelejtettük meginterjúvolni, így sajnos már nem fogjuk megtudni. A Jogaink Egyesület előadása azonban el is feledtette velünk a hosszabító nehéz idejuttatását (nem mintha mi épp annyira szenvedtünk volna), ugyanis rengeteg hasznos és lényeges információval bővülhettünk. (Például nem vagyunk annyira vészes helyzetben, ha csak annyit tudunk elmondani románul, hogy egy shaorma lesz elvitelre, ugyanis az 112 magyarul is megérti, ha vészhelyzetünk van. Ez felettébb nyugtató információ volt egyesek számára.) Mindezek után Kitti és az elnökség tagjai egy roppant érdekes programmal vártak minket. Együtt stratégiázhattunk a közös problémák megoldásairól, mely nem csak célszerűsége miatt volt annyira kitűnő, de össze is kovácsolta a résztvevőket. Mindenki farkaséhesen szállingózott be az ebédlőbe, ahol már finom illatok vártak, majd mire kettőt pislogtunk már a hevesen gesztikuláló Incze Gáspárral ültünk szemben, aki bevezetett minket a vitázás világába. Fun fact! Nagyon tartalmas volt, a végére már szinte kiképzett vitázókká váltunk. A napot végül egy szórakoztató játékkal zártuk, melyet a rendezvényszervezői munkacsoportosok találtak ki nekünk. Ötletesebbnél ötletesebb feladatok vártak ránk minden szobában, megpróbáltatva a színes, izgatott csapatokat. Végül Kitti legalább akkora mosollyal zárta a tartalomdús eseményt, mint ő maga, majd megejtett egy kisebb kiértékelőt is a hétvégéről.
Köszönjük szépen a hétvégén való részvételt Kis Júliának, Szakács Simon Andreának és Incze Gáspárnak, ezeken túl pedig nektek, hogy eljöttetek! És mindenképp reméljük, hogy a röplabdások rendkívülien fontos meccsei jól sikerültek!
Gergely Anna